Negyvenperc

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, angol rövidítéssel UNHCR, közzétette éves jelentését, írta meg a világsajtó. Mint ismeretes, mint a szíriai polgárháború, mind az afrikai helyzet miatt a legtöbb ember, aki hazájából menekülni kényszerül, a Földközi-tengeren át érkezik Európába lélekvesztőkön. A végveszélyben lévő, kétségbeesett emberek csak kisebb részének sikerült ez, és a sikertelen próbálkozások is csak kisebb része jut egyáltalán az UNHCR tudomására, de így is évi sok ezer ember, férfiak, nők, gyermekek vízbefulladásáról tudnak. Az ENSZ most kezdi meg kétnapos ülését Genfben az üldöztetés, a háború, a bizonytalanság és a szegénység ellen menekülők életének megóvásáról. António Guterres főbiztos szerint több országnak a világon fontosabb a formális határvédelem, mint az emberéletek megóvása, Európa földközi-tengeri partjai tekintetében az egész schengeni országcsoportnak a menekültekkel és a határországokkal több összefogás kell az emberéletek megmentése érdekében.

A CCPI jelentése szerint megoszlik az EU klímaváltozás katasztrofális hatásai elleni harcban, a nagy országok közül közül elsősorban Spanyolország és Franciaország teljesítményromlása fontos, habár utóbbi teljesítménye az EU-n belül még mindig közepesnek mondható. A hanyatló országok által okozott kár jelentősen megmutatkozik abban, hogy visszafejlődnek, és nagyon rosszul állnak a megújuló energia felhasználásában. Ilyen országok még Írország, Málta, Olaszország, Horvátország, a visegrádi országok közül a lengyelek és Magyarország, Románia, Görögország és Bulgária, Ciprus, de az EU kapuján még egyelőre még kívül levő Törökországnak sem túl jó a helyzete. 60 körüli vagy feletti indexszel Németország, Litvánia, Izland és az élen Portugália és Dánia stagnál. Tisztán javulnak a cseh, szlovén, szlovák, valamint a dánokat követő svéd adatok, de összességében az olaszoknál és bár lassan, de a lengyeleknél is javuló folyamat látható.

https://germanwatch.org/en/9472

Tegyünk művészi portrékat az utcára, ebbe a projektbe invitál a sikeres outings-project bennünket, írta meg többek közt a 20minutos. Julien de Casablanca (1970) francia művész projektjét Európa legnagyobb és legismertebb múzeumai is támogatják, elsősorban ma már közkincsnek számító elfeledett portrékról készült fotók posztereit tehetjük vele közzé a falakon ezzel is ösztönözve a város kulturális életét közelebb hozva a művészetet az emberekhez. A projekt többek között már a párizsi Louvre, a londoni Nemzeti Galéria, a madridi Prado és Thyssen-Bormenisza, és a barcelonai Picasso múzeumok képeiből válogat, de már tovább francia, olasz, sőt tengerentúli múzeumok is bekapcsolódtak a kihelyezett alkotásokról készült galériát pedig a projekt honlapján teszi közzé.

Honlap: http://www.outings-project.org/
Cikk a 20minutoson: http://www.20minutos.es/noticia/2314805/0/outings-project/arte-callejero-carteles/pintura-museos/

Ez a brit fennhatóság alá tartozó, szép szikla az egyik legfőbb konfliktusforrás a britek és a spanyolok között már több, mint háromszáz éve. Talán az Afrika északi partjaira nyíló remek kilátás miatt. De hiába az ostrom, hiába a követelőzés és hiába a népszavazások is, a gibraltáriak nem engedik Spanyolországhoz csatolni kevéske földjüket. A spanyolok pedig nem veszik valami jó néven mindezt, igaz, a briteket sem kell félteni.

A két ország közötti piszkálódás e heti fordulójában arról értesülhettünk, hogy Gibraltár ege nem európai ég. Legalábbis erre lehet következtetni az EU-s fejlesztési miniszterek keddi találkozóján történtekből. A találkozó egyik fő témája a légi közlekedés, légi irányítás európai szintű szabályozásának, az Egységes Európai Égbolt 2+ (Single European Sky, SES 2+) nevezetű projektnek az előmozdítása volt. A spanyol szakminiszter, Ana Pastor kihasználva az alkalmat, azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az intézkedéscsomagot, ha az Gibraltár repülőterére is érvényes lesz „mert ez egy életbe vágó ügy Spanyolország számára, hiszen érinti annak szuverenitását és területi integritását.” Ezzel arra célzott egyébként, hogy a repülőtér területe eredetileg a határhoz tartozó „senki földje”-ként szolgált illetve, hogy a Gibraltárt a briteknek átengedő 1713-as utrechti szerződés – a spanyol értelmezés szerint – nem vonatkozik a kérdéses földsávra, amelyet a 19. században foglaltak el önkényesen a britek.

A tanácskozást elnöklő olasz szakminiszter oldotta fel a helyzetet ama javaslatával, miszerint függőben hagynák a SES 2+ intézkedéseinek Gibraltárra való alkalmazását egészen addig, amíg Nagy-Britannia és Spanyolország egyezségre nem jutnak az ügyben. Ezzel a kitétellel végül mégis elfogadásra került az Egységes Európai Égbolt legújabb fázisa, azaz, további utasításig, Gibraltár felett az ég nem európai ég.

A Transparency International szerdán közölte éves korrupcióérzékelési indexét (CPI, Corruption Perceptions Index). A vizsgált 175 ország több, mint két harmadának idén sem sikerült 50 pontnál többet összegyűjtenie a kívánatos 100-ból. A maximális 100 pont azt jelentené, hogy az adott országban nem érzékelhető a korrupció – ilyenre egyébként volt már példa (lásd Dánia 1998-ban és 1999-ben illetve Finnország 2000-ben) – a 0 pedig azt, hogy túlságosan is.

Az idei listán az elsők között találjuk – ahogy szinte mindig – Dániát (92 pont), Új-Zélandot (91), Finnországot (89), Svédországot (87), Svájcot és Norvégiát (86), míg a sereghajtók között Észak-Koreát és Szomáliát (8 pont), Szudánt (11), Afganisztánt (12) és Dél-Szudánt (15). A legnagyobb visszaeső Törökország (45 pont), ahol 5 pontot romlott a mutató tavalyhoz képest, illetve Kína (36), Angola (19), Malawi (33) és Ruanda (49), amelyek 4 ponttal estek vissza. Ezzel szemben Egyiptom (37), Elefántcsontpart (32), Saint Vincent és a Grenadine szigetek (67) öt ponttal, míg Afganisztán (12), Jordánia (49), Mali (32) és Szváziföld (43) 4 ponttal tudtak javítani.

Az Európai Unió 28 tagállamából 12 az összpontszám két harmadánál többet szerzett (ezek többnyire az északi és nyugati országok), ezeken kívül 11 tagállam volt képes meghaladni az 50 pontot (néhány déli ország és a kelet-európaiak zöme) és öten maradtak 50 pont alatt (Horvátország, Bulgária, Görögország, Olaszország és Románia).

Magyarország maradt a helyén, a „tűrhető” csoportban a maga 54 pontjával és ami azt illeti, a CPI 20 éves története során, mindig is ott mozogtunk valahol az 50 körül, néha kicsit több, néha kicsit kevesebb pontot kaptunk, Őszöd ide, mutyik oda. Itt komoly érzékelési problémák vannak – gondolhatnánk, pedig nem, vagy nem csak erről van szó. A tavalyi adatokat elemezve a Transparency szerzői kitértek arra, hogy Magyarország „egyre érzéketlenebb a korrupcióra. A lakosság 70%-a nem jelentené a korrupciót azért, mert nem  bízik a hatóságokban vagy azért, mert fél a következményektől.”

Talán az egész csak értelmezés kérdése, a déliek bizonyára optimistábbak, a spanyolok például úgy értékelték a mostani 60 pontot, hogy a korrupció „nem rendszerszerű, mert nem terjed ki minden szintre, csak a politikára.”

A távol-kelet fejlettségben kimagasló országa, Dél-Korea nagy lépést készül tenni a dohányzás ellen. Az országba, a térség miatt nem meglepő módon, még mindig nagyok sokan, a felnőtt népesség, mintegy 44%-a kiszolgáltatottja ennek a káros szenvedélynek. Helyzetéből adódóan a Koreal-félszigeten ugyanakkor eléggé jól tud küzdeni a csempészáru ellen, ezért a kormánynak most nagy tervei vannak, 80%-os drágítással egyharmadnyival csökkentenék a dohányosok számát, mégpedig igen hamar, a csökkenést tervezetten 2016-ban igazolnák.

Közel járnak az éjjel-nappal dolgozó tudósok Lorca sírjának megtalálásához Viznar közelében, írta meg többek közt a Guardian. A bejelentés és a téma nem véletlenül kap nagy nemzetközi visszhangot, hiszen épp azokat az éveket éljük, leginkább a a kerek háborús évfordulók miatt, amikor egész Európában téma az igazság feltárása és az igazságos emlékezetpolitika a gaztettekkel és a történelmi bűnöknek megbocsátani kívánó hazugságokkal szemben.

Csendpaktum és emlékezetpolitika

Spanyolországban sokan gondolták azt, a 60-as évek végén és a 70-es évek elején, hogy a frankóista hatalom végével egy kiegyezés jöhet létre. Végül a társadalom nem állt ki az igazság feltárásáért, hanem úgynevezett csendpaktumot kötött, ami a mai napig mélyen sújtja az EU-integráció szempontjából amúgy is nehéz helyzetben lévő országot.

Sokan emlékeztetnek arra, hogy Moncloa városrész felé, a dolgozó miniszterelnöktől alig 800 méterre, a mai napig áll a frankói terror 50-es években épült győzelmi emlékműve, és sok más példa is akad még a kasztíliai vagy valenciai területeken.

2007-ben az előző spanyol kormány célul tűzte ki a több, mint 2000 frankóista tömegsír feltárását, 2011-ben azonban az áldozatok családtagjainak nagy tiltakozása ellenére a Rajoy kormány 100%-os forrásmegvonással leállíttatta ezt a kezdeményezést.

Az elmúlt 1-2 évben különösen Katalóniában és Andalúziában a családok nemzetközi civil segítségéhez jutottak és így alapítványokon és egyesületeken keresztül támogatják a tudósokat és próbálnak nemzetközi szinten is példát mutatni abban, hogy a múlt igazságainak és eseményeinek feltárása egy fontos lépés afelé, hogy egy tisztább és demokratikusabb társadalmat építsünk.

Megjelent a legnépszerűbb biztonságos, nyílt forrású böngésző a Firefox 34-es verziója, amely legnagyobb újdonságaként lehetővé teszi a közvetlen telefonálást! :) Ez a Firefox Hello funkció a hasonló smiley ikonnal :)

Hogyan működik?

A telefonálást a cím- és keresősortól jobbra lévő eszközgombok közt található smiley gombbal érhetjük el. Ha ez épp nem látható a gombok közt, akkor a menü alján lévő testreszabásból ki lehet húzni a többi közé, hogy így kényelmesen elérhető legyen ez az eszközgomb is. Rákattintva be is importálhatjuk a kapcsolatainkat és már mehet is a telefonálás, Hello! :)

A mobilokon és más gépek általános beállításai szerint is a Firefox automatikusan frissül, vagy letölthető a szokásos helyről a telefonképes verzió http://getfirefox.com

Elkészültek a budapesti Auróra közösségi tér új terei, ami alkalmat adott újabb műfajok indulásának. Ezek közül a legújabb a Kortárs Drámafesztivál egyes eseményeinek köszönhetően a színház. Decemberben az Auróra Szil Ágnes Csak oda című darabjával nyitott Szenteczki Zita rendezésében, majd a Szentivánéj és a Keddek című darabok következnek. A közösségi központban civil és egyéb filmvetítések, immár színházi előadások, gyerekprogramok és más társadalmi és művészeti események zajlanak, a zenei repertoár is bővül, minderről pedig a hely előzetes Facebook oldalán is lehet tájékozódni.

https://www.facebook.com/auroraunofficial

A szabad licencű szabad kultúra legátfogóbb nemzetközi szervezete, a Creative Commons jelentése szerint az elmúlt 4 évben megduplázódott a szabad licenccel valamilyen formában közreadott művészeti ás egyéb kulturális alkotások száma, mely 2014-ben már elérte a 800 milliót is. 2015-ben már több, mint egymilliárd szabadon terjeszthető médiafájl lesz, és ami a szabad kulturális forradalom sikerét jelzi különösen Európában és Amerikában, a szabadon közreadott fájlok több, mint 50%-a nem fog tartalmazni a feldogozhatóságra sem vonatkozó tiltásokat, a különféle a szabad képek, videók, zenék, demók és egyebek többek között a Wikimédia Commonson, CC-BY-SA licenccel lesznek közzétéve.

Ahogy Richard Stallman is említette a TEDx konferencián, egyre több művész érti meg a "Libre is not gratis" elvét, azt, hogy például demókat nagyon is érdemes szabad licenccel közzétenni, hiszen ez, az erkölcsi hasznon túl, az alkotók megbízásait, az előadók felkéréseit is ösztönzi.

A Creative Commons november végén közzétett eredeti jelentése itt a https://stateof.creativecommons.org/report/ címen követhető.