Negyvenperc

20D - szombaton már megint utcára vonult fél Spanyolország, mi több, külföldön is tiltakoztak a kuss-törvény (ley mordaza) ellen, amit csütörtökön fogadott el kormánypárti többséggel a parlament alsó háza „törvény az állampolgári biztonság védelméről” álnéven, igaz, a tervezetthez képest igen legyengített formában. A jogalkotói logika szerint, az állampolgári biztonság a képpen védelmezhető a leginkább, ha preventív jelleggel elrettentjük a polgárokat attól, hogy éljenek spontán gyülekezési jogukkal, tiltakozzanak vagy más módon fejezzék ki véleményüket – ez esetben ugyanis nem kapnának gumibottal a fejükre.

Ha a törvényt a felső ház is elfogadja januárban, akkor külön engedélyt kell majd kérni azoktól, akik ellen tiltakoznának a megvédendő állampolgárok, tilos lesz interneten tüntetést szervezni, tilos lesz a parlamentnél gyülekezni, tilos lesz épületekre vagy szobrokra fölmászni és onnan zászlókat lengetni, tilos lesz a rendőri felszólításnak nem eleget tenni, tilos lesz a kilakoltatást végző hatóságokat munkájukban akadályozni, tilos lesz az ország  számára sértő dolgokat kiabálni (ez mit jelenthet?), tilos lesz fotókat készíteni az állampolgárokat éppen védelmező rendőrökről és ha mégis készülnének fényképek, tilos lesz azokat közzétenni. Ezeknek egy része eddig is tilos volt – félreértés ne essék –  az újdonság a kiróható pénz- és börtönbüntetés megsokszorozásában rejlik. Külön érdekesség, hogy a belügyminisztériumnak ezentúl lehetősége lesz arra, hogy engedély nélkül telefonokat hallgasson le, illetve arra is, hogy az „állampolgári biztonság ellen vétők” adatait központilag nyilvántartsa. Bizony, a mai világban ilyen és ehhez hasonló intézkedések szükségesek ahhoz, hogy egyesek biztonságban érezzék magukat.

A történet egyébként még 2012-ben kezdődött. A belügyminiszter úr fejéből állítólag akkor pattant ki a nagy ötlet, amikor az egyik fővárosi tiltakozó megmozdulásnak a rendőrökkel való komoly összecsapások vetettek véget és a dologból bírósági ügy lett. Mivel a rendőri erőszakot felvételekkel tudták bizonyítani a bevert fejű állampolgárok, valamit tenni kellett. A 2013 végén benyújtott törvénytervezet ellen több tüntetést is szerveztek, de tiltakozott a parlamenti ellenzék, a civil társadalom és még a rendőség is, a legfelsőbb bírói szervek pedig többször is aggodalmukat fejezték ki a tervezet alkotmányellenes mivolta miatt. Ennek köszönhetőek a módosítások és az előírt elrettentő büntetések enyhítése: az eredetileg maximálisan kiróható 600 ezer euró (mai árfolyamon több, mint 188 millió forint !!!), a szerény 30 ezerre csökkent (9 és fél millió forint), ami még így is jóval több a korábbinál.

A kormánypárt mindeközben arra hivatkozik, hogy az elmúlt években nagyon elszaporodtak a tüntetések és ennek következményeként komoly károk keletkeztek a köz és magántulajdonban, sokan megsérültek, rendőrök és tüntetők egyaránt. Igaz, ami igaz, az elmúlt években több ezer tüntetést szerveztek az országban – talán ehhez van némi köze a kormány intézkedéseinek is – de ezeknek csupán egy elenyésző töredéke végződött balhéval. (Csak az érdekesség kedvéért mondanám, hogy olyanra is sor került, amikor a kapucnis, eltakart arcú török-zúzok tüntetőkről kiderült, hogy provokáló civil ruhás rendőrök voltak...) A kritizálók szerint a törvény retrográd, autoritárius, alkotmányellenes és csak arra szolgál, hogy a kormány félelmet keltsen és védekezni tudjon az őt kritizáló szociális mozgalmak ellen. A tüntetők válaszképpen szervezkednek az interneten, tüntetnek, hogy tüntethessenek, engedetlenkednek, épületekre és szobrokra másznak, onnan lengetik a zászlóikat, közben rendőrt fényképeznek és azt kiabálják, hogy mi nem félünk tőletek, ti féltek tőlünk!

https://www.youtube.com/watch?v=97pNQn7JIAQ

Egy argentin bíróság személynek nyilvánított egy orángutánt egy habeas corpus perben. Szerte a világon több állatvédő csoport küzd az állatok jogainak további kiterjesztése felé. Ennek egy elég magas szintje, mikor az állat valamilyen személy típusú jogot kap, nemrég egy new yorki bíróság utasított el egy hasonló keresetet. Az argentin bíróság döntése a világon az első eset, mikor egy állatot jogvédelme érdekében személyként ismer el a jog, a kérdéses esetben ez a jelenleg Buenos Aires-ben élő Sandra nevű orángután szabadságához vezethet. Az alperes 10 napon belül még fellebbezhet, az állatvédők számára pozitív ítélet ugyanakkor mindenképpen felgyorsítja a vitákat a világon az állatok jogainak további kiterjesztése tekintetében.

A múlt heti bejelentés után a gyakorlatban is elindul a Google végre a gyakorlatban is elindítja a 2006-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet az ISO által szabvánnyá tett OpenDocument formátumcsaládot, mellyel a LibreOffice-tól kezdve a különféle irodai programcsomagokig a .odt, .odc és más fájlokban találkozhattunk.

Az ISO OpenDocument formátumcsalád hosszú ideje a legstabilabb, legmegbízhatóbb irodai dokumentumcsalád, melyet minden nagy irodai szoftvercsomag támogat, így már régóta kínos hiány volt a Google támogatása.

A Google 2015-re ígérte a hiány pótlását, de a támogatás bevezetése már megindult, így a Google Drive-ban dolgozóknál mostantól év elejéig fokozatosan meg is jelenik végre a szabványos .odt, .odc más fájlok megnyitásának és mentésének lehetősége.

A spanyol tudomány fellegvára, egyben Európa harmadik legnagyobb tudományos kutatásokkal foglalkozó közintézménye, a CSIC (Consejo Superior de Investigaciones Científicas) nemrég ünnepelte 75 születésnapját. Az intézet elnöke, Emilio Lora-Tamayo e jeles alkalomból tartott beszédében arra is kitért, hogy a sokat emlegetett brain drain, az “elme elmenés” – vagyis, hogy a jól képzett, fiatal szakemberek a hazai lehetőségek híján külföldre menekülnek – csak egy túlzó városi legenda. Tény és való, hogy a tudományos pályának szinte velejárója a külföldi tapasztalatszerzés – erre hivatkozott Lora-Tamayo is, de azért érdemes figyelembe venni olyan apróságokat, hogy 2011 óta csak a CSIC-nek több, mint 4000 (!) kutatójától kellett megválnia a megszorítások miatt. A külföldre kényszerült tudósokat annyira szíven ütötte a dolog, hogy tucatjával jelentkezni kezdtek a Spanyol Tudomány és Technológia Haladásáért Egyesület felhívására, hogy közzé tegyék a nevüket, kutatási területüket, aktuális munkahelyüket és egy fotót magukról a következő felirattal: Én is városi legenda vagyok! Már több, mint 130 fénykép érkezett.

Átfogó kiállítás nyílik első ízben az USA-ban, Los Angelesben a Hudson-iskola remekeiből. Miután az embernek sok édesvízre van szüksége, amint azt tudjuk, a tengeren innentől is tudjuk, hogy a nagy kultúrák főleg nagy folyók mentén alakulnak ki, mint például a Nílus, a Jordán, az Eufrátesz, a Duna, a Rajna, a Visztula, a Loire, a Meuse, az Ebro, a Guadiana, a Pó. Nincs ez másként a tengerentúlon sem, így talán nem meglepő, hogy a Hudson és Bronx folyók találkozásánál, New Yorkban létrejött, főleg tájképfestészetre szakosodott iskola hamar meghódította az egész Amerikai Egyesült Államokat. A korszak 1924 körül zárult és csak most kezd ráirányítódni a figyelem, mint az USA mindmáig egyik legjelentősebb művészeti iskolájára. A kiállítás első ízben Los Angelesben látható.

2015-ben lesz a középkor vége és az európai trecentóba hajló Dante születésének 750. évfordulója, melyre az egész világ készül. E készülődés alkalmából jelent meg az 1927-ben elhunyt nagy angol festő, William Blake könyve, aki nagy szegénységben utolsó napjaiban az Isteni színjáték illusztrációin dolgozott. A képek élőben Birminghamban tekinthetők meg. A kötet egy különleges meglepetése, hogy Blake illusztrációit Botticelli, Michelangelo, Delacroix, Doré és Rodin műveivel is összehasonlítja.

http://www.20minutos.es/noticia/2320103/0/william-blake/dante/divina-comedia/

A spanyol kormány transzparencia portáljának létrejöttével egy időben, az erre vonatkozó törvény elfogadásának első évfordulóján néhány elszánt civil szervezet nem átallott közre adni egy útmutatót „Hogyan harcoljunk a korrupció ellen?” címmel. Ennek bevezetőjében arról írnak, hogy a sajtóban megjelenő és bíróság elé kerülő korrupciós ügyek tucatjai közül szinte egyiket sem a babérokat learatni vágyó kormány vagy a politikai pártok, még csak nem is az újságírók derítették fel. A piszkos ügyekre egytől egyig olyan fölháborodott állampolgároknak köszönhetően derült fény, akik tudomást és bizonyítékokat szereztek ezekről. A civil szervezetek, mint például az XNet, a 15MpaRato vagy az X Párt Állampolgári Hálózat csak jogi, pénzügyi és informatikai hátteret biztosítottak mindehhez. A mostani útmutatójuk 7 pontban foglalja össze a korrupció ellenes harcaik legfontosabb tanulságait. Nekünk is van mit tanulnunk belőlük.

1. Mi az, amit érdemes bejelenteni? Bármennyire is etikátlannak vagy megbotránkoztatónak is tűnjenek, nem minden mutyi büntethető, nem mindegyik számít bűntettnek, ráadásul gyakran túl nehéz bebizonyítani őket. A korrupció, saját természeténél fogva igen szerteágazó. Kiborítani az egész bilit nagyon csábítóan hangzik, de a legtöbbször nem lehetséges. Ehelyett a jól elkülöníthető pontokra kell koncentrálni: keressük meg a politikai-vállalati összefonódásokat, így szép lassan fényt deríthetünk mindenre. A 15MpaRato-nak így sikerült bíróság elé vinni a Bankia-ügyet, amelynek azóta több, mint harminc gyanúsítottja van.

2. Kinek kell átadni az információt? A politikai pártok és a média nem érdekeltek a korrupció utáni nyomozásban, gyakran csak a szenzáció miatt fontos nekik egy-egy botrány. Ne hagyjuk, hogy ezek eltereljék a figyelmet a korrupció valóban lényeges mozzanatairól!

A virtuális X Postaládát az XNet informatikusai működtetik azzal a céllal, hogy a névtelenség biztosítása  mellett összegyűjtsék a korrupcióval kapcsolatos bejelentéseket és továbbítsák azokat az állampolgárok szélesebb körei felé. Ha az informátorok készek harcolni és megvédeni az igazukat, az XNet ehhez jogi segítséget is nyújt. 

3. Vidd tovább az ügyet! Ne gondoljuk azt, hogy a kényes információ kiszivárogtatásával állampolgári kötelességeink véget is érnek. A bizonyítékok összegyűjtése és azok utóéletének nyomon követése további figyelmet és munkát igényel. Az ezzel foglalkozó civil szervezeteknek maguknak sincsenek meg mindig az ehhez szükséges erőforrásaik, éppen ezért az informátor további munkája különösen fontos.

4. Figyelj oda a saját biztonságodra! A politikai pártok, ügyvédek, valamint a média igen gyakran megfeledkeznek arról, hogy biztonságos csatornákon keresztül tartsák a kapcsolatot az informátorokkal. Az útmutató szerzői éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az X Postaláda – ha megfelelően használják – teljes anonimitást biztosít, hogy megvédje a bejelentőket a lehetséges megtorlásoktól. „Ez nem valami titkos összeesküvés vagy paranoia – írják – ez egész egyszerűen egy létfontosságú lépés egy olyan országban, ahol semmi sem védi a korrupciót és más visszaéléseket bejelentő állampolgárokat [...], mint amilyen Kína, Törökország és részben Spanyolország.”

5. Szerveződj, de csak elővigyázatosan! A szerveződés és az egyéni erőfeszítések koordinálása kulcskérdés a korrupció elleni harcban, de megfelelő társakat és támogatókat keresni csak ésszel érdemes. Egyrészt a magunk és  társaink biztonsága miatt, másrészt pedig azért, mert az érzékeny információk idő előtti kiszivárgása tönkre teheti az egész folyamatot: figyelmeztetés értéke lehet azok számára, akikről le szeretnénk rántani a leplet.

6. Működj közre! Előfordul, hogy a bíróságig eljutó információnak szinte semmi köze sincs mindahhoz, amiről a bejelentőnek tudomása van. Az útmutató emiatt emeli ki az XNet hálózati jellegű kezdeményezését, amely kapcsolatot létesít és lehetőséget teremt az állampolgárok, aktivisták, újságírók, jogászok, adóellenőrök és más érintett szakemberek közti közreműködésre.

7. Fokozd a hatást! A bizonyítékok sikeres közzé tétele csak az első fele a munkának. A bizonyítékok közzé tétele nem jelenti azt, hogy a korrupció egyszer s mindenkorra eltűnik majd a politikából. Hogy ne felejtődjön el az egész, hogy legyenek valódi politikai, jogi következményei egy adott ügynek, ahhoz további cselekvésre van szükség:

-  fölkutatni a teljes korrupciós hálózatot, hogy kiderüljön, kinek sáros még a keze,

-  vádat emelni a korrupt politikusok és tisztségviselők ellen.

„A korrupciónak nem a korruptak fognak véget vetni, azt csakis a szerveződő állampolgárok tehetik meg és már tesszük is.”

2014. decemberében bezárnak azok a jellemzően közvetlen profitot nem termelő szolgáltatások Spanyolországban és Oroszországban melyek hírek rövid idézeteivel linkelték be az azokat közzétévő újságokat, mint amilyen többek között a reklámokat nem tartalmazó Google News. A hír az orosz cenzúra jegyében érthető, ahol július óta már általános az értékelés, hogy nem szabad az internet. Az online spanyol szolgáltatások lehetetlenné tétele a copyright-monopóliumok extrém szigorításával viszont már csak azért is nehezen értelmezhető, mert a német link-aggregációt szigorító szabály után a lapok azonnal megegyeztek a webes szolgáltatókkal, hiszen többszörös forgalom generátorként elemi érdekük volt, hogy a kisebb, vagy akár Yahoo és Google News szintű önmagában teljesen nonprofit szolgáltatások ezek az aggregátorok fennmaradjanak.

Spanyolországban többek növelték a copyright-monopóliumokat, és elsősorban a Nyomtatott Napilapok Szövetsége lobbizta ki azt a nemzetközi egyezményekben is foglalt általános idézési szabályozást képtelenül szigorító különszabályt, "link-adót", hogy a kis idézetekkel linkelő akár non-profit szolgáltatásoknak önmagában 1-1 ilyen link közzétételéért külön fizetni kelljen reklámozott oldal számára.

A januári tapasztalatok könnyen megsemmisíthetik ezt a jogilag amúgy is kétes szabályozást, főleg, hogy még a szövetség több, nyomtatásban is megjelenő lapja, például a világ első CC-licencű lapcsaládja, a 20minutos számára is negatív, sőt miután kifejezetten ingyen linkelésre terjeszti a cikkeit, kifejezetten joghátrányos, hogy a törvényben biztosított szerzői akaratával ellentétesen az aggregátorra linkadó kivetésével korlátozza az olvasókhoz való eljutást, végső soron az alkotásokhoz fűződő szólásszabadságot.

Január 26-én dönt a bíróság arról, hogy szabad-e 2030. előtt előadni, vagy bármilyen módon feldolgozni, az 1895-ben írt Good morning című dallamot, amelyet a gyakorlati életben a világon a legtöbbször adnak elő közkincsként, szabadon felfogva minden egyes napon Happy Birthday szöveggel. A monopólium természetesen egy multi, a Warner kezében van, ám egy felhasználó többek nevében visszakéri a pénzét, mert szerinte a Warnernek semmi joga nincs e monopóliumhoz, valójában már 1935-ben sem lett volna jog copyright-monopólium alá vonni a kis, pár hangos dalocskát, mert még 1923-hoz képest is közel 30 évvel korábban keletkezett, 1935 előtt pedig több, mint 28 éve megjelent és nyilvánosan előadták.

Az 1923 előtt keletkezett művek már közkincsnek számítanak az USA-ban, így ott már szabadon előadható például Bartók Béla bármely korábban írott zeneműve.

Az elhíresült Miki egér törvény óta a copyright-monopóliumok a világ legtöbb országban az szerző halálát követő 70 év utáni január 1-én járnak le, de közös művek esetén visszamenőleg már 95 évre emelték ezt az időtartamot, így például számos jelentős műalkotással megtörtént, hogy miután az emberiség szabad kulturális örökségévé váltak, a nagy multik lobbija miatt megint tilos azok terjesztése.

Érdekes adat, hogy például a zenében pont a copyright-monopóliumok bevezetése előtti időszak, a barokk volt a legtermékenyebb és legkiemelkedőbb, de éppenséggel Leonardo vagy Shakespeare is a szabad kulturális örökség segítségével tudta létrehozni műveit.

A Good morning to You szinte felfoghatatlanul abszurd esete, most, mielőtt például Exupéry vagy Radnóti művei felszabadulnak ismét rávilágít a XIX. századi kultúripari monopóliumok rendszerének fenntarthatatlanságára és abszurditására a XXI. század 2. évtizedében.

Csütörtökön debütált a spanyol kormány korrupció ellenes csodafegyvere, egy internetes „átláthatósági” portál, amelyen közel félmillió, többek között a kormányzati dolgozók fizetésével, illetve szerződésekkel és szubvenciókkal kapcsolatos adatot tettek nyilvánossá. A honlap létrehozásáról rendelkező, tavaly elfogadott transzparencia törvény lehetővé teszi azt is, hogy az állampolgárok – külön regisztráció után – egyéb adatokat igényeljenek a kormányzattól. A kabinetnek egy hónapja lesz a válaszadásra, amely további egy hónappal meghosszabbítható. Azonban – és most tessék figyelni – a kormány nem köteles válaszolni, sőt a válasz elmaradása miatt még csak nem is köteles indoklást adni. Erre a célra minden egyes minisztériumban plusz négy embert fognak alkalmazni, akiknek az egyik feladata az lesz, hogy leteszteljék, mekkora kárt okozna a vezetésnek egy-egy adat közzé tétele.

Mindezeken kívül, a törvény tartalmaz átláthatósági korlátokat is, amelyekre hivatkozva a kormány elutasíthatja az érdeklődő állampolgárokat. Ezek között olyanokat találunk, mint a nemzetbiztonság, honvédelem, külügy, közbiztonság, gazdasági és kereskedelmi érdekek, gazdaságpolitika, környezetvédelem és más, hasonlóan semmitmondó kifogások, amelyek megfelelő pontossággal megfogalmazva és megfelelően alkalmazva talán még védhetőek lennének. Na de így...  Mindegy, a lelkes választók megkapták a látszatintézkedést, amire vágytak: a fentről jövő átláthatóságot.

folyt.köv.

http://politica.elpais.com/politica/2014/12/10/actualidad/1418219286_384256.html