Gombold ki a divatot címmel nyílt kiállítás Párizsban a Dekoratív Művészetek Múzeumában. A tárlat egy sokszor észrevétlen kis tárgy körül kialakult sok évszázados művészeti ágat, a képzőművészet egy jelentős megjelenési formáját mutatja be. Ugyanakkor a bepillantást ad e művészet mai helyzetébe is többek között a legnevezetesebb divatdiktátorok tervezéseiből merítve. A kiállítás július 19-ig látható.
Az iráni "Taxi" című film nyerte idén az Aranymedvét az 54 éves Jafar Panahi rendezésében, akinek a nevében politikai okokból csak az unkahúga vehette át a Cannes-i után talán az európai második legjelentősebb filmművészeti fesztivál, a Berlinálé fődíját. A film egy napon át egy taxi szemszögéből mutatja be élesen az iráni valóságot. A rendezői ezüstmedvéket 2 spanyol-amerikai film, a chilei "Klub" és a guatemalai "Ixcanul" nyerte, illetve a román "Aferim" és a lengyel "Test" című alkotások. A független zsűrik díjai közt német és brazil filmek is szerepeltek, a FIPRESCI-t ugyancsak a Taxi vitte el, ökumenikus díjat és igen nagy figyelmet kapott még A gyöngy gomb című chilei/spanyol film.
A Cannes-i után talán a világ második legrangosabb filmművészeti seregszemléje, az Aranymedvét is átadó Berlinale zárásához közeledve mutatták be az Elser cím filmet, írta meg többek közt a 20minutos. A versenyen kívüli film a Hitler elleni korai merényletről szól. E közben Olaszország részéről a versenyben Laura Bispuri, a férfiként élő albán nőket bemutató Vergine giurata című filmjét mutatták be az európai közösségnek és a nagyvilágnak.
A pesaroi rendőrség egy Leonardo képet csípett el Svájcban illegális eladás előtt, írta meg többek közt a 20minutos. A festmény Isabella d'Este mantovai grófnőt ábrázolja Szent Katalin-szerű pálmaágakkal. A kép vázlata a Louvre-ben található és nagy valószínűséggel a reneszánsz zseninek tulajdonítják. Ezt a vizsgálatot az eredeti festményen most az olasz szakértők fogják elvégezni.
http://www.20minutos.es/noticia/2373324/0/pintura-retrato/leonardo-da-vinci/banco-suiza/
A Közép-Európában valaha volt legátfogóbb francia XIX. századi festőművészeti kiállítás nyílik Bécsben, az Albertina múzeumban. A D'Orsay múzeum 130 képes exkluzív válogatása most először hagyja el Franciaországot. Az eseményen többek között Degas, Cézanne, Moreau és hasonló nagyságok legnagyobb mesterműveiből láthatnak páratlanul különleges összeállítást a látogatók. A kiállítás ezen a helyen, a tervek szerint május elejéig látható.
Nyilvánosságra hozzák Alan Turing dekódoló jegyzeteit, melyeket 2013-ban találtak meg, írta meg többek közt a Slashdot. Mivel a korabeli szabályzat szerint a a nácik enigma kódjának feltörési folyamatáról szóló jegyzeteket meg kellett semmisíteni, a Bletchley Park felújításakor talált jegyzetek közül egy a kizárólagos dokumentuma e folyamatnak.
Alan Turing
Alan Turing az információelmélet, informatika Shannon és Neumann utáni talán legnagyobb alakja, nem csak a világháború sikeres lezárásának hőse, hanem e mellett a mesterséges intelligencia tudománya talán legfontosabb megalapozója. Az 50-es években a bíróság homoszexualitás bűncselekményéért elítélte, 1954-ben egy ciánmérgezett alma végzett a nagy tudóssal.
A Wikipédiából: "2009. szeptember 11-én – jelentős társadalmi nyomás hatására – Gordon Brown brit miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért a visszataszító bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején a hatóságok, és ezzel halálba kergették.
– Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Turing kiemelkedő tevékenysége nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amivel neki tartozunk, még borzasztóbbá teszi azt az embertelenséget, amiben része volt – jelentette ki az Egyesült Királyság kormányfője.
2013. december 23-án utólagos királyi kegyelemben részesült.
A híres matematikus életéről és munkásságáról szól a 2014-ben bemutatott Kódjátszma (The Imitation Game című film, melynek főszereplője Benedict Cumberbatch."
A tűzoltóság és a rendőrség is közleményt adott ki tegnap reggel Valenciában a havazás miatt. Aztán helyesbítésre kényszerültek: a hótakaró nem jelenthet gondot a jelenséghez nem szokott városlakóknak, a Facebook-on terjedő rémhírek hamisnak bizonyultak. Nincs hó sem a tengerparton, sem Szent Ágoston terén. Olyanra csak ritkán akad példa. De azért mégiscsak hideg van így, az utóbbi különösen enyhe hónapok után, napközben is csak plusz 5-6 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Nem így a magasabban fekvő tájakon! Tegnap a hóhatár kétszáz méterre süllyedt a tartomány mindhárom provinciájában. A leghidegebbet pedig – mínusz 5,9 fokot – egy castellóni falucskában mérték, ezer méterrel a tenger szintje fölött. A Valenciában élő honfitársainknak üzenem, hogy ne búsuljanak, mától lassan javulni kezd az idő.
A Világ Kultúráinak Múzeuma nyílik meg Barcelonában, írta meg többek közt a 20minutos. A Picasso Múzeummal szembeni épület egész egyedülállóan fogja át a világ népeinek kultúráját. Február 7-étől még egyenesen Cook kapitánytól származó polinéz tárgyak is lesznek. Az első időszakos kiállítás a Szavak kiállítása lesz májusban a világ irodalmának különlegességeivel.
A Fidzsi-szigeteki Köztársaság egy 2 nagy és több száz kis (106 lakott) kis szigetből álló állam Új-Zéland közelében, az EU 110 körül átlagához képest fele népsűrűséggel, mintegy egymilliós becsült lakosságszámmal. Sokáig angol gyarmat volt, a fidzsi és a hindu mellett az angol az egyik hivatalos nyelve, 1970 óta viszont önálló köztársasági formája van helybéli vezetőkkel, bár a Nagyfőnök titulussal még II. Erzsébetet is számon tartják. Bár a címerben már semmi nem utal az elavult államformára, idén a zászló jobb felső sarkából is eltávolítják a skót-angol "Union Jack" jelképet. A köztársaság kialakulásának története nem volt mentes a melanéz-hindu-angol konfliktusoktól, ennek ellenére az ország ma ENSZ békemissziókban vesz részt, demográfiailag és gazdaságilag is gyarapszik. A fidzsi nyelv ragozó, az ausztronéz nyelvcsaládhoz tartozik.
Dübörög a Podemos, tele van vele a sajtó, sorra nyeri a közvélemény-kutatások fiktív választásait, és már nemzetközi szövetségesei is vannak. Hiába ármánykodnak ellenfelei, a hatalomhoz szokott mindenkori spanyol kormányok és ellenzékek, a harcokból egyre inkább megerősödve jön ki ez az ultrabalosnak mondott párt. Már indokra sincs szüksége ahhoz, hogy utcára vigye a népet: 100 ezer embert várnak a mai tüntetésre, amelynek apropóját elfelejtették közölni.
A meglévő politikai elit, a pártokrácia ellenében létrejött M15 mozgalmak győztese és egyetlen valódi túlélője nagy reményekkel várja az idei önkormányzati és parlamenti választásokat, és erre minden oka meg is van. A harminc éve a kormányon egymást váltogató és egymást fikázó szocialisták és konzervatívok is jól tudják mindezt, nem véletlen, hogy a közelmúltban a kettejük közötti nagykoalíció ötlete is felmerült, csak hogy elkerülhessék a legrosszabbat, a protagonizmusuk elvesztését. Persze utólag mindkét oldalról elmondta valaki, hogy „kizárt dolog, hogy mi a szocikkal/jobbosokkal szóba álljunk, pfúj!” A választások után meglátjuk. Addig is zajlik az ellenkampány, sorra buknak ki a Podemos vezetők múltbéli mutyijai. A lófarkas Pablo Iglesias – a vezér – pedig kiáll az emberei mellett, igen demokratikus módon kijelenti, hogy aki ezt vagy amazt piszkálja a pártjából, annak vele gyűlik meg a baja. Ő nem kíváncsi XY-nak a bankszámlájára, mert tudja, hogy egy igazi hazafiról van szó. Na ezt add össze, kedves olvasó!
Ilyen ez a politika, nem is számítottunk másra, megy a dobálózás, megy a kettős mérce. Nem is ez a baj a Podemos-szal, hanem az, amit régi fegyvertársai sérelmeznek. Vegyük például ezt a mai felvonulást! A magát inkább zöld projektnek definiáló, kis Equo párt egyik szóvivője, Nicolás Paz írja, hogy a mai rendezvény nem más, mint „egy laikus mise, civil bálványimádás, amely új hitet teremt. A Podemos egy olyan diskurzusból született, amely szembe helyezkedett a kevésbé demokratikus politikai elitre és az állampolgári részvétel hiányára épülő demokrácia modellel. Mi meg bevettük [...] és újra föláldoznánk a politikai sokszínűséget, az alapvető jogunkat a szabad gondolkodásra, azt, hogy arra szavazzunk, aki szerintünk jobban képviseli a mi értékeinket, elveinket és érdekeinket, vagy hogy tudatosan és felelősen ne szavazzunk. [...] ez a mai tüntetés egy olyan párt akciója, amelynek célja az, hogy a nép érdekeinek egyedüli érvényes szószólójává váljon. [...] Én egy olyan demokráciát szeretnék, amely védi a politikai kisebbségeket, amely párbeszédet folytat az egyet nem értőkkel, amely integrálja a civil társadalmat és javaslatait.”
Az X Párt egyik vezetőjének, Simona Levi-nek a nyilatkozata ezzel többé-kevésbé egybevág: „Jó, legyenek pártok, de hagyniuk kell, hogy a civil társadalom virágozzon, hogy a civil társadalom által elvégzett munka nyilvánosságra kerüljön. Azok után, ami történt, naív dolog lenne elhinni, amikor egy párt azt mondja, hogy mindent meg fog oldani.”
