A magyar sajtóban több helyen is megjelent híresztelésekkel szemben (lásd például itt és itt), nincsenek elsöprő többségben a függetlenségpártiak Katalóniában. Legalábbis a múlt vasárnapi érvénytelen referendum eredményeiből erre semmiképpen sem lehet következtetni. A katalán felnőtt lakosság fele – többnyire azok, akik ellenzik az autonóm tartomány elszakadását – el sem mentek szavazni, hiszen a Spanyol Alkotmánybíróság az azt megelőző héten másodfokon is alkotmányellenesnek ítélte a konzultációt. A közpénzből, törvénytelenül megrendezett szavazást tehát senki sem ellenőrizte, az sem teljesen világos, hogy kik szavazhattak, ugyanis nem volt hivatalos cenzus, sőt, kivételesen a 16-17 évesek is voksolhattak. Ezt már csak tetézi az a Magyarországra el sem jutott információ töredék, hogy az urnákat csak november 25-én fogják lezárni. Ezek után inkább valamiféle politikai kampánynak tűnik ez az egész.
Félreértés ne essék, a függetlenségi mozgalomnak sem ellenzője, sem támogatója nem vagyok, csak próbálok objektíven tekinteni a kérdésre. Annyi biztos, hogy igen kényes ügyről van szó, könnyen egymásnak ugranak az egység- illetve függetlenségpártiak és ahogyan az lenni szokott, a politikusok ebben nyakig sárosak. Egyrészt a mostani independentista mozgalom nem alulról, hanem inkább felülről építkezik: Artur Mas (a katalán Generalitat elnöke) és szövetségesei gyakran nacionalista, hisztéria keltő dallamokkal hergelik a népüket. Másrészt a madridi kormányok (nemcsak a most regnáló konzervatívok) hihetetlen dilettantizmussal álltak és állnak hozzá a kérdéshez: a katalánok rendszerint süket fülekre találnak Madridban, bármilyen ügyben is forduljanak a kormányhoz. A népszavazás kérdése is ezek közé tartozik. Tény és való, hogy az 1978-as Alkotmány szerint Spanyolországban csak a teljes lakosság részvételével lehet referendumot rendezni, az Alkotmánybíróság is erre hivatkozva utasította el a katalánokat. Ugyanakkor, már a kezdetektől fogva teljesen világos volt, hogy minél tovább húzzák-halasszák a dolgot, annál többen fognak a függetlenség mellett állást foglalni. Kevesen tudják, hogy négy évvel ezelőtt a katalánok alig 10 százaléka szeretett volna önálló államban élni, míg ma ez az arány alulról súrolja az 50 százalékot. Akárhogyan is lesz, egyre távolabbinak tűnik a pozitív végkifejlet.
A kép forrása: http://www.20minutos.es/fotos/actualidad/la-jornada-del-9-n-en-cataluna-10934/?imagen=6
